12 bejegyzés

2007 november 2. | Szerző: larabeby

 Na itt vagyok. Hossszú idő után amikor van 5 percem hogy írjak. Olyan sok minden történt velem azóta amióta utoljára irtam hogy nem is tudom hol kezdjem.

Megvettünk mindent a babának már a babakocsi is úton van. Interneten rendeltük. Kíváncsian várom hogy milyen lessz. A patikában is bevárásoltam és a babaszoba is teljesen kész.

Csináltunk új fotokat is fel is teszek egyet kettőt.

Hát ilyen nagy a pocakunk 🙂

Voltunk Nst-n ahol nem jó érték jött ki és azt mondta a szülésznő hogy meg kell ismételni a vizsgálatot mert egy kicsit gyorsabban ver a szive mint az átlagnak. Remélem semi komoly, bár a szülésznő szerint csak a cola meg a lúdláb torta reggeli megevése zavarta be a kis pocaklakót. Na majd hétfőn meglátjuk mi sűl ki belőle. Apa is volt velünk nagyon jó volt bár ő végig izgulta az egészet mert a kicsi annyira mozgott hogy a tappancsokat majd lerugta a pocakomról. Na meg az a vajúdó nő ordibálása sem volt neki valami megnyugtató. Azon ki is akadt a nagy szájhős uraság 🙂 Nagyon aranyos volt ahogyan kétségbeesett pillantásokat vetett rám hogy ő is ezt fogja hallgatni ha eljön az idő? Aranyos volt.

Várom hogy mi lessz hétfőn az eredmény remélem minden rendben lessz.  

Addig is ma egy sült kolbászos party vár ránk amit nagyon várok.

Teszek majd még fel fotót a kis Nike cipőröl amit most kaptunk 🙂 gyönyörű

 

11 nap TROMBÓZIS

2007 október 25. | Szerző: larabeby

 Nem sok jó dolog történt  velünk az elmult napokban. A lábamban trombózis lépett fl rohanás a korháűz ott tartottak . Most haza engedtek , de nem vagyok valami fényesen. Oltásokat kell kapjak 10 napon keresztűl amitől nagyon fáradt kába vagyok, a vérnyomásom ingadozik ezért szédülök és hányingerem van mindig. Nem érzem jol magam csak ha alszom. Nem  tudom mi lessz velem meg a babával. Ma már képeket sincs időm beszúrni mert olyan fáradt vagyok hogy itt ülni is alig birok. Nem szabad hogy lefelé logassam a lábam ezért nem is irok tul sokat.

Most elkezdett fájni a hasam remélem hogy nem a kis Lara akar kibujni a kis kényelmes vackából, mert abból még baj is lehetne.

Remélem hogy nemsokára vége lessz ennek az egész betegségnek szeretnék olyan energikus lenni mint azelőtt.

Most azon gondolkozom hogy a nagy költözésben mindig azt modtam hogy ha beköltözünk ki sem kelek az ágyból. Nem gondoltam ezt végig. Vagyis egyállatlán nem igy gondoltam. Most tényleg ágyhoz vagyok kötve.

De egy jó a rosszban: Apa mint egy harci oroszlán védelmez minket. Figyel ránk és mi vagyunk neki a legfontosabbak.Ez jo de nem szeretek ilyen beteg lenni. És ha nem is mondom neki hogy ne idegeskedjen bár látja rajtam hogy nem vagyok jol. Csak a babával legyen minden a legnagyobb rendben. Az orvos is megértette velem hogy nagyon fontos a babának is hogy nagyon sokat pihenjünk.

Egyenlőre most befejezem ha történik változás írok.

Ja és a szuri nagyon fáj 🙁

10. bejegyzés Buli után

2007 október 21. | Szerző: larabeby

 Tegnap este csak elmentünk bulizni bár én nem voltam  másfél óránál többet. Nagy volt a füst és rendeteg volt az ember. Mindenki táncolt és jól érezte magát. Mindenki pezsgőt ivott én meg ásványvizet 🙁 ez elég lehangoló volt , de túléltem. Indulás előtt apával csináltattam egy pár képet a pocakról.

Most már mindenki látja hogy mekkora hatalmas a pokaunk 🙂 Tényleg nagy ..

Apa másnaposan elment segíten költözni egy ismerősékhez. Szegény biztos nem érzi túl jol magát. Nekem is zsibog a fejem de biztos hogy csak azért mert az energia szintem egyenlő a nullával.

Meg kell próbáljak feltöltődni egy picikét. Még ma rám vár egy kis porszívózás,vasalás rendrakás meg úgy van hogy a kolbászfesztiválra is átnézünk a barátokkal.

Na megpróbálok töltődni.. majd később visszatérek. Ja és ma is jön a festő…. ehez már nem is írok megjegyzést

A festő nem jött. HURRRRÁ

Pihi volt egész nap. Jó hogy apa itthon van velünk végre egy picit lustizhatunk 🙂

Találtam nagyon jó képeket

 

9. Bejegyzés

2007 október 20. | Szerző: larabeby

 Ma reggel nem indult a napom valami fényesen. A festő már meginnt reggel 8 előtt nyomta a csengőt. Most már meginnt fest. Apa elszelelt a munkába ugy hogy észre sem vettem. Annyira fáradt voltam hogy elaludtam és nem keltem fel amikor elment.

Ma nagyon furán érzem magam. Feszül a hasam fáradt vagyok és kedvetlen.  Lehet hogy ez már a jel? Lehet hogy közel az idő? Nem tudom várok .

Este megyünk valami buliba. Bár nem tudom hogy hogyan leszek , de megpróbálom jól érezni magam hogy apa is kikapcsolodjon egy picit.

Majd meglátjuk hogy hogyan sikerül. Én igyekezni fogok.

Újra itt vagyok.

Egyállatlán nincs ma jó napom.Nincs semmihez sem kedvem. Teljesen el vagyok kámpicsorodva, hogy a  gyerkőcnek még mindig vannak dolgok amik nincsenek meg és nem tudom hogy oldjuk meg. Apa látszólag nem nagyo foglalkozik ezzel a dologgal. Meg most velünk sem. Nem érzem jól magam csak az tudna felviditani ha velem lenne egy picit és figyelne rám. De egyre figyelmetlenebb

8. Bejgyezés VISSZAPILLANTÁS ..

2007 október 19. | Szerző: larabeby

 Ma nem indult valami jól a napom. Hajnal 4-kor keltem illetve riadtam fel hogy az erkélyen lévő tiszta ruhák teljesen eláztak , mert ugyan is ömlött az eső. Nem akartam kimenni a teraszra mert akkor apa felkelt volna. Olyan édesen aludt és azt is tudtam hogy ma egy ici picit tovább aludhat mert mentünk a polgármesteri hivatalba az apasági nyilatkozatot kitölteni ezért  nem kellet neki ma 8 órára bemenni dolgozni. Így hagytam hagy pihenjen és had ázzon a frissen mosott ágynemű. Majd amikor rámmosolygott amikor kinyitotta a szemét mint akit puskából lőttek ki kinyargaltam a teraszra a ruhákéért. És megdöbbenve tapasztaltam hogy az eresznek köszönhetően nem lett vizes az ágynemű. Így nem kell újra mosnom. Ennek felettéb örültem. Utána felkeltünk és elmentünk a hivatalba. Apa nagyon izgatott volt hogy most már tényleg az ő nevén lessz a kismanónk. Teljesen bepörgött a váróban, bár mindig bepörög ha valami fontos van. Példáúl az ultrahang előtt nem lehet megfékezni. Mindig hülyéskedik mutogat sutyorog nevetgél 🙂 Olyan megfékezhetetlen izgatottság jellemzi ilyenkor amit még soha nem láttam 🙂

 

Mondtam is neki ma hogy anyukájának nehéz dolga lehetett amikor kicsi volt ha  valami olyan helyre kellet vigye. Remélem ezt Lara nem örökli. De szerintem apa is azért csinálja mert nem tud uralkodni az izgatottságán. Nem tudom mit fog csinálni a szülőszobán. Ott mennyire hülyül meg 🙂

Ha vajúdás közben nevettetni fog nem biztos hogy olyan nyugodtan fogom kezelni mint ahogy egyébként.

De azért remélem a legjobbakat 🙂 bár gyanakszom. Tartok attól hogy azt sem bírja elviselni ha elpityeredem akkor mi lessz amikor amikor akkora fájdalmaim lesznek és fizikálisan nem tud rajtam segíteni. Remélem eléggé felnőtt ehez a dologhoz.

Bízom benne hogy ő is ügyes lessz és én is.

Most nagyon nagyon rossz idő van szakad az eső még Brunó is össze van kuporodva mert neki sincs semmihez sem kedve. Hát nekem sincs.

Reggel mielőtt elindultunk a polgármesteri hivatalba elpityeredtem, mert akkora fájdalmat  éreztem a csípőmben olyan hirtelen hogy teljesen megréműltem. Apa is megijedt. Minden pillanatban azt hiszi amikor jajgatok egyet hogy itt az idő és jön a baba. Mikor legtöbbször csak hatalmas rugásokat érzek ami látványos és kellemetlen érzés olyankor jajgatok egyett. És szegény apa egyből ugrik hogy mi a baj. De lassan hozzászokik mert olyanokkal vigasztal ami persze nem vigasz hogy ez ilyenkor már természetes. Kérdem én: Hogy lehet természetes hogy ennyire fáj? Mintha a 20. gyerekét várná úgy mondja.

Aranyos hogy vigasztal, de amikor fáj akkor jobban jönne egy kis együtt érzés és simogatás. De így is örülhetek hogy ennyire törődik velem vagyis velünk.

Azon is gondolkoztam amikor teherbe estem , hogy  valyon ki tart-e majd melletem mindvégig minden nehézségben?

De tudom illetve akkor is tudtam, hogy szive vágya egy kis poronty lehetőleg egy kislány. És amikor együtt vártuk a gyorsteszt eredményét én sirtam a kétségbe eséstől és félve az ismeretlentől ő pedig könyörgött Istenhez hogy csak legyen pozitív.  Ez a kezdeti pánikban átsegített. Amikor orvoshoz mentünk és az orvos velem közölte hogy gartulálok anyuka lessz volt időm elgondolkodni hogy hogyan mondjam el neki hogy tényleg babát várunk. Ő kint remegve várt a váróban és elmosolyodtam és azt mondtam neki hogy apuka leszel. Bár 9 hónap alatt még mindig nem szokott hozzá ehez a szóhoz,mert ma is mondták neki a hivatalban hogy apuka itt írja alá és teljesen meg volt zavarodva ettől. Mondta is hogy ő még ehez nem szokott hozzá. De lessz elég ideje ha itt lessz a pocaklakó velünk , hogy hozzászokjon.

Így képzeleg apa a babáról hogy milyen lessz ha velünk lessz a baba és a kezében tarthatja.

Nagyon várom én is.

Kérdezte apa hogy összepakolok e ma. Mondtam neki a babonámat hogy nem pakolok mert akkor a baba azt hiheti hogy induljon kifelé. De ő azt mondta hogy jobb lenne ha összepakolnék mert ha indulni kell akkor ne vele veszekedjem hogy nem talál semmit. És így megállapodtunk hogy én egy helyre összekészítem de nem teszem táskába. Neki majd csak be kell tennie a táskába ha itt az idő. Még a táskát is elő készítem mert biztosan azt sem találná hiába kiszurja a szemét. De hát ő pasi és biztosan rettegni fog . Azt azért remélem, hogy a kórházba azért oda talál majd 🙂

Ha oda értünk és biztonságban leszek már a kórházban akkor valamelyest biztosan meg fogok nyugodni hogy már jó kezekben vagyunk.

Bár az is igaz hogy akkor jön majd a neheze.

Apát így tudom elképzelni hogyha nagyon elhúzódna a vajúdás 🙂

Ez mókás 🙂

És hogy fog örülni ez tartja bennem a lelket. Bár azért félek is mert amig én bent leszek a korházban a babával apa meg ide kint bulizik és ez nekem nem lessz jó. Erre fel vagyok készülve azt  hiszem,bár biztosan dühös leszek. Félek ettől hogy ez stresszelni fog. Erről azt hiszem hogy újra beszélnünk kell apával.

Szeretném ha mi lennénk fontosak és nem a buli. Bár tudom hogy valahol ez elvárás de nekem ez akkor sem jó.

Jó lenne ha tudnám hogy nem kell emiatt stresszelnem. Bízom Manóban nem arról van szó csak tudom ha bulizni kezd akkor nincs megállás és utána napokig használhatatlan. És ha nekem vagy a babának szüksége van valamire közben ő meg fel sem tud kelni az ágyból akkor az nekem nagyon nagyon rosszúl fog esni. De nem is biztos hogy így lessz. Nem mérgelődöm előre  ezen.

Azt hiszem hogy most más nem jut eszembe ami kétséget ébresztene bennem vagy aggasztana.

Majd később folyt. köv.

 

Újra itt vagyok.Teljesen ki vagyok. Most pakoltam össze a cuccomat  most igazán remélem hogy sokáig nem lessz rá még szükség. A babának is összepakoltam amit apa majd behoz meg azt is amit én viszek hátha saját ruhába öltözhet a kismanó. Nagyon félek.

Most írtam össze hogy mi hiányzik még a baba felszereléshez. Én azt hittem hogy szinte semmi és kiderül hogy majd egy A/4 es lapnyi cucc. Bár a java a gyógyszertárból kell. Ahoz meg előbb elszeretnék menni a házi orvoshoz hogy mindent megbeszéljek vele.

Rettegek most. Jobb szeretnék inkább a tengerparton pihenni és koktélt kortyolgatni.

Ha tudnám hogy minden megvan akkor lehet hogy jobban érezném magam. De most a lista is idegesít. Sirhatnékom van. Mi lessz velem? ÖNZŐ VAGYOK!

Miért nincs most aki megnyugtatna? Nagyon be vagyok rezelve.

 

Soha életemben nem voltam ilyen ruha fóbiás és most azon aggódom hogy tényleg nem lessz elég rucija a babának. Pedig annyi ruhát vettem már ami a szülészet összes babájának elég lenne minimum 1 napra.

De mégis  jobban szeretnék elmenni a Brendonba és bevásárolni. De most nem tehetem meg. És ezzel tisztában vagyok.

De mitől alakult ki nálam ez a para nem értem. Nehéz leküzdenem az egyszerbiztos.  Azt szeretném ha az én kislányom lenne mindig a legszebb.

Lehet hogy nem kellene ennyire aggódnom.

Még nekem is hiányzik egy pár dolog. Én azt nem értem hogy aki rosszab anyagi körülmények között van az mit csinál?

Mert ez azért akárhogy nézem elég drága mulatság. Maga a terhesség sem olcsó mint a kismama ruha meg a vizsgálatok, ultrahangok meg stb. Most meg a szülés az orvosnak a szülésznőnek való juttatások. A bevásárlo lista ami 9 hónap alatt egyre csak hosszabodik. Akkor a babakocsi ,bababútor..hát nem egyszerű. Főleg ha az ember még nem is a legrosszab márkákat választja.

Amikor megkérdeztem a barátnőmet hogy neki mindennel együtt mennyibe volt a szülés ő azt mondta hogy max 250.000 Ft. Ezt nem tudom hogyan csinálta de szép okos és gyönyörű kislányt nevel fel. Pedig mi sem voltunk olyan nagy igényűek de nekünk ez az ár már most a 4*-re rúg úgy hogy a pocaklakó még a pocakban van.

Lehet hogy sokkal okosabbak is lehettünk volna. De tényleg az a fontos hogy mindene meglegyen. Saját magamon sem tudok eligazodni……

 

Ha mégegyszer újra kezdhetném akkor biztos nem vásárolnék minden héten egy két ruhát cipőt vagy más kiegészitőt. A szülés előtt egyszerre megvásárolnék mindent mndenből a legjobbat és nem 100 db-ot hanem 4-6 db-ot ahogy tanácsolják a tapasztalt anyukák akikre én mitsem hallgattam.

Mert azt gondoltam minél több annál jobb. Most is igy gondolom,de valószinűleg hogy a felét rá sem fogom tuni adni mert kinövi mire a repertoáron végigérnénk. Bár vettem volyat is ami majd csak jövő télen fog kelleni illetve akkor lessz rá jó kb.  Tiszta örűlt vagyok.

Most elment mindentől akedvem azt hiszem hogy egy picit lepihenek.

7. Bejegyzés

2007 október 18. | Szerző: larabeby

 Először is köszönöm a válaszokat. Ma megnyugtatott a tudat hogy beszéltem a  szülésznővel és elintéztem a dolgokat. Az apasági nyilatkozat is jó uton halad holnap megyünk kitölteni a papirokat az anyakönyvvezetőhöz. Úgyhogy ez is el lessz intézve.

Tegnap este fájt a fogsorom. Gondolom a baba szivja a kálciumot mint egy kis szivacs. Probálom pótolni de nem biztos hogy elég. Nem tudom.

De elsősorban az ő csontjai a legfontosabbak én csak az amugy is érzékeny fogaimat féltem egy kissé és minden bizonnyal nem is alaptalanul.

Ma is itt a festő most arra várok hogy elmenjen mert már kezdem egy picit unni hogy 4 órája mázgálja a szúnyogháló kereteket.

Ma reggel felébredtem reggelit csináltam Manónak és utnak engedtem. Utána felraktam a függönyöket amik csoda szépek lettek. Jól elfáradtam a létrázásban. Majd a virágoskertet kapáltam fel mondván hogy a kutya ugyis felkaparja legyen rendesen felásva ne csak úgy ahogyan Brunó felkaparja. A kuya és én is jól elfáradtunk. Ezután Andival megfőztük a kínai erős savanyú levest ami nagyon jól sikerült és jól is laktunk.

Úgyhogy most ki vagyunk kerekedve 🙂

Bár nem hiszem hogy csak a levestől 🙂 Napról napra nő a pocakom. De úgy mint a gomba. Bár ez a dolga.Nem tudom hogy meddig nőhet még már így is hamarabb kanyarodik be a sarkon mint én 🙂

Ma este nem tudom apa milyen programot szervezett. Ma nincs semmihez kedvem. El vagyok fáradva és olyan levert vagyok. Andi azt mondja hogy hétvégén esni fog a hó. Nagyon nem szeretném ha igy lenne. Ma még 15-20 C fok közöt volt és nagyon jó volt. Volt kedvem kint ténykedni a virágoskertben 🙂

Gondoltam hogy ültetek virágot ilyen kis cserepes krizantémot ,de lebeszéltek róla mert azt mondták hogy ugyis ellpoják vagy a kutya kikaparja. Ez a rossz az utcán.

Adriennek (barátnő) most lessz a szülinapja vasárnap. Tanácstalan vagyok hogy mit vásároljunk neki. Én egy nagyon szép kosárra gondoltam de azt mondja a pasija hogy van neki. Gondoltam még teás dobozra de most már azt sem tudom hogy jó ötlet-e. Na majd a pasija kitudakolja hogy mit szeretne.

Nagyon le van lassulva az internetem úgyhogy most lehet hogy befejezem egy picit ha begyorsul akkor folytatom.

Most már újra kezdem. Elment a festő is. Tegnap este olyan csodás élményben volt részem, amikor neki álltam fürödni a kisasszony is neki állt fürödni. Olyan nyújtozkodásba kezdett hogy szinte ficánkolt a hasamban. De nem kellemetlenűl hanem finoman pedig a végtagjai szinte körvonalazódtak a pocakomon. Nagyon jo élmény volt úgyhogy ma megismételem a mutatványt remélem hogy a babának is van kedve apának is megmutatni hogy mennyire szereti a vizet.

Ő lessz a kis hableány ha megszületik. Gyerekkoromban én is annyira szerettem a vizet hogy mind addig ki nem szálltam a vizből amig a kezem annyira össze nem fonnyadt hogy már nem tudtam vele fogni sem. Nem számított hogy hideg vagy meleg viz vagy tó,tenger,folyó vagy éppen uszoda. Az sem sokat számított hogy a hideg vízben már teljesen ellilult a szám akkor sem volt elég vízből.

Remélem hogy ez így lessz a pocaklakonál is. Ma minden esetre apás fürdés lessz hátha szemtanuja lehet a nagy hancúrnak. 🙂

Most befejezem mert apa hazaért adok neki enni.

Újra itt. Apa elment meginni egy sört a szomszédba így most még van egy pár percem irogatni.

Itt az este. Alig várom már hogy eggyel többen legyünk. Bár az is igaz hogy akkor nem lessz még ennyi időm sem hogy irogassak és magamra sem jut majd ennyi idő, de ez az élet rendje. Keresgéltem a neten hogy hogyan kell napirendet megszervezni egy csecsemővel. Még nem találtam erről semmit.

Kíváncsi vagyok , hogy milyenek lesznek az éjszakák és hogyan fog zajlani az élet hármasban.

Most néztem meg fotokat a szülésről. Elriasztott. Bánom hogy megnéztem. Peti ezt nem fogja bírni. Nem is tudom hogy gondoltam hogy végig fogja ő ezt nézni. Az önzőség és a fájdalomtól való félelem beszélhet belőlem. Nem tudom. Ma még alszom rá eggyet. Lehet hogy az lenne  a legjobb ha a vajúdásnál velem lenne de amikor komolyra fordul a helyzet akkor ki menne. Nem tudom. Juj de félek. Na majd lessz valami ma biztos hogy ezekkel a képekkel fogok álmodni.

Remélem azért tudok majd aludni. Senki aki közel áll a szüléshez az ne nézze meg a szülés.hu-t

Félelmetes.

Jobb lenne elfelejteni ezt az egészet. Mármint hogy megnéztem a képet.

 

6. nap

2007 október 17. | Szerző: larabeby

 Ma egész jó napom van. Annak ellenére hogy hulla fáradtan ébredtem. Apa amikor szolt hogy kelni kell nem akartam elhinni hogy máris reggel van. Sokszor fent voltam az éjjel ismételten. De most az őszi napsütés és az a bizonyos vénasszonyok nyara feltöltött energiával meg D vitaminnal.

 

Ma még mennem kell a terhesgondozóba az utolsó pecsétért. 🙂

Remélem lessz orvos mert ha nem akkor holnap is mennem kell 🙁 és ahoz nem lenne semmi kedvem. De pozitivan állook a dolgokhoz így biztos hogy lessz doki.

Tegnap meg tegnap előtt (amikor nem irtam) Bruncikánk nagyon beteg volt. Éjjel arra keltem föl hogy rettenetesen köhög meg hapcizik. Mire apa is felkelt, és annyit mondott hogy á nincs semmi baja csak valamit biztos FELSZIPPANTOTT.

Erre én: Az ágyban drágám? Mit szívott volna fel? Simogattam kényesztettem de nem tudta letenni a fejét hogy vissza aludjon mert el volt dugulva a nózija. Annyira sajnáltam. Utána reggel kapott egy algopirint és mint ha nem is történt volna semmi. Akkor megnyugodtam. És délután elaludt mert ugye nem aludt egész éjjel és amikor felkelt újra kezdte a köhögést. Akkor jött még 1 algopirin és azóta a köhögésne és a betegségnek semmi nyoma szerencsére.

Most már hogy belegondoltam még egy héttel közelebb vagyok a célhoz. Már nincs hátra csak 6 hét. Ami szörnyen kevés idő. Jön a PÁNIK!!!!!!!!!!!!

De ez most optimista pánik. Mert várom már nagyon . Egy azért hogy tullegyünk rajta a fájdalmon és a tudatlanság bizonytalanságán. HOgy mi fog történni. Szeretném ha már itthon lenne és róla is nagyon cuki képeket tehetnék fel.

Jut eszembe ma még csinálok apával egy csomo fotot mert végre vissza kaptuk a fényképezőgépet. Meg kell örökíteni ezt az óriási pocakot 🙂

Kíváncsi leszek hogy ha egyszer megmutatom Larának mit fog szólni hozzá. Én is örülnék ha láthatnék az én anyukámról ilyen képeket. Még rólam is alig van kiskori kép mert a költözésben elveszett. A legkorábbi azt hisszem olyan két éves korom körűl készült. Legalábbis ami megvan.Így nem is tudom hogy milyen lehettem picinek.

De biztos nagyon cuki voltam 🙂

Én biztos hogy a babárol nagyon sok képet fogok késziteni és a legbiztonságosabb helyre teszem el , hogy örök éléetére megmaradjon. Hogy ha kell még az unokájának is megtudja mutatni.

Remélem Brnui majd nagyon jol kijön a mi kis Laránkal. De annyira okos Bruni hogy biztos hogy ők lesznek a legjobb barátok.

Bruno tökéletes társ lessz ebben egészen biztos vagyok. Abban is hogy a gyerek imádni fogja az állatokat hiszen az apja és én is imádjuk őket.

Lassan indulok a gondozásra ha haza értem ma több időm lessz és folytatom…

 Újra itt.

Volt orvos szerencsére. Megkaptam a papírt az orvostól és az apasági nyilatkozathoz is megszereztem mindent meg az egyéb támogatásokhoz szükséges iratokat. Így most már szépen fogynak a teendők a listáról. Még azokat a dogokat kell elintéznem. Orvos gyerek orvos keresés illetve felkeresés, szülésznő felkeresése, papirokat elvinni a könyvelőhöz, Magdi nénivel a többi papirt kitölteni.

Még vannak vizsgálatok is hátra a labor 36   hetesen utána 37 hetesen NST utána ultrahang és steptococcus B szűrés.

Úgyhogy még vannak feladatok amit még meg kell oldani amig meg nem születik a babó.

De nem baj mert így nem unatkozunk addig sem. Csak abban reménykedem hogy a baba nem jön hamarabb a kelleténél, hogy megvárja hogy megérjen a körme ahogy mondani szokás.

Fura lenne mert még szükségünk van arra a pár hétre ami hátra van hogy rendesen felkészüljünk testileg és lelkileg is.

Apa elment focizni, de mielőtt elment jól felhúzott. Valami táskát keresett és nem talált olyat amilyet szeretett volna és ezért összezördültünk egy picikét. Nem nagyon csak felhuztam magam. Bár erre mostmár nagyon figyelek erre, hogy ne idegeskedjem. Főleg ilyen butaságokon. De apa jött és puszilt hogy megnyugodjam. Édes volt.

Most tehát oda van focizni ami jó mert most kellet egy kis idő hogy megnyugodjak.

Holnap nem is tudom hogy milyen elintézni valóm van még. Pedig biztosan volt még valami. Na majd eszembe jut.

Juj tényleg mielőtt elfelejteném annyira cuki baba rucikat vettem. Most már nem veszek többet de annyira nagy a kisértés és annyira cukik. Ennivalóan szépek. Minden rózsaszin apa kérésére.  De tünemények.

Most megyek böngészek még egy picit a neten. Hátha találok valami édeset amit feltehetek ide. 🙂

 Ez példáúl nagyon gyönyörű 🙂

Ha megszületik a baba és lessz időm sokat írni akkor nagyon jo dolokkal fogom szebbé tenni a lapot.

5 nap

2007 október 13. | Szerző: larabeby

 Ma szombat van. Rossz kedvem van. ROssz a z idő. Korán keltem mert jött az a k…. festő. 11 óra helyett 8-kor csengetett. Álmos vagyok kedvetlen éhes és talán még a fogam is fáj. Ugy volt hogy ma megyünk délután anyuékhoz fincsi husi levest eni de nincs hozzá kedvem. Azt is terveztük hogy a babának elmegyünk vásárolni apával de ahoz sincs kedvem. Ugy volt hogy kutyát fürdetünk ahoz végképp nincs kedvem 🙁 Rossz az idő én is rossz vagyok. Hisztis nyűgös zsörtölődő. És amugy is tojok az egész világra.

Teljesen depi vagyok. Mint MINI. Ma van a 4. napja hogy a nap szinét sem láttam. Biztos D viztamin hiányom van. A gyomrom meg annyira ég bár bevettem már egy Renit de nem hat. Lehet hogy a gyerek akkor hajjal jön a világra mint Szandokán? VAGy szőrös lessz mint egy kismajom? ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ

Na szóval lehet hogy jobb ha ma nem írok többet vagy ha délután egy kicsit szinesebben látom a világot benézek.

Addig is elzsörtölődöm magamban….

4. nap

2007 október 12. | Szerző: larabeby

 Jó reggelt!

Ma is csak a várakozással kezdődik a reggel mert várom újra a festőt. De van fény az alagút végén mert apukám hívott hogy jön a festő csak nála ás még 🙂 Na paff. Mindjárt esik az eső és akkor ugye bár nem lehet ablakot festeni. De egyszer csak le lessz kenve az ablak 🙂

Ma reggel felkeltem egy jó éjszaka után mert csak 1* keltünk fel vécé probléma miatt.

Csoda történt. Ide ért a festő…. És már keni is az ablakot 🙂 a szivem repes most.

Most már csak hátra dölök és figyelem hogyan szépül a ház most már kivűlről is. Ma szerencsére nincs semmilyen halaszthatatlan házi munka igy egy kis lustálkodás is bele fér a mai napba. Egy forró kakaóval kényesztetem a pocak lakót és magamat. Tegnap voltam este masszőrnél és azt mondta hogy a vérnyomás ingadozásom oka a cukor szintem lehet. De ha bele gondolok lehet benne valami igazság mert tegnap is amikor rosszul éreztem magam és szédültem ettem egy kis Milka csokit és egyből jobban lettem.

Úgy hogy innentől kezdve egy kis kocka csoki mindig lessz a tarsolyban. Ez a lelkemnek sem utolsó a vércukromnak sem és sajnos a fenekemnek sem. 🙂 De a baba mama egészsége a legfontosabb most és hogy a közérzetünk rendben legyen.

Most nagyon jol érezzük magunkat. Bár reggel azt hiszem hogy ki akart törni a karából a kis manó. Olyan rugásokat mért rám hogy még én is meglepődtem. De most elcsitultak a kedélyek odabent. Biztosan szunyokál és szépen növekszik. Bár a méreteivel eddig sem volt probléma gondolom hogy ezután sem lessz 🙂

Kicsit úgy tudom elképzelni az ultrahangok alapján mint micimackót. Kicsit falánk, lusti, és szeretetre méltó kimanó növekszik a pocimban.

A mai napom talán azért is ennyire jól indult mert ahogyan kinyitottam a szemem apa oda jött hozzánk adott két nagy puszit és a pocakomat is jol megpuszilgatta ami egyből mosolyt csalt az arcomra.

Ez annyira jó érzés. Olyan mintha már a babát tudná puszilgatni , de közben nekem is jó. Olyan leírhatatlan érzés amikor a szája a pocakomhoz ér. Olyan mint amikor kiráz a hideg de jó értelemben. Fura és ez biztos hogy valamiféle kapcsolat teremtés alapja apa és baba között.

A baba biztos tudni fogja amikor az apukája ide kint megpuszilja hogy ő érezte már ezt az érzést. Azt az egyet fogom sajnálni hogy még most nekem is jut ebből a nagyon jó érzésből későbbiekben közvetlenűl kimaradok majd belőle. De a lelkemnek biztos hogy nagyon jó lessz látni azt is.

 

Most sok minden nem jut eszembe amit még ma le akartam írni , de talán majd később.

Most megyek valamit reggelizem mert éhes a pocakom. 🙂

RÉMÁLOM

2007 október 11. | Szerző: larabeby

 

Eljött a reggel amit annyira vártam. A mai éjszaka elég sok kívánni valót hagy maga után. És az a legfőbb baj hogy ez nem csak a mai éjszakára vonatkozik hanem minden egyes éjszaka hasonló jelenetek játszódnak el.

Az első probléma szerintem hogy ahogy ágyikót fog a fejem 2 egész perc alatt olyan mély álomba zuhanok hogy még a 21 órakkor kezdődő kedvenc korházas sorozatomat sem birom megnézni. Mert egyből elalszom.Akkor következik egy óra csodálatos alvás . Persze csak addig amig a sorozatból már csak 5 perc marad amikor felriadok. De mindegy majd ma a csajok elmesélik hogy mi is történ amig én édesen aludtam.

Utána neki állok nézni a tévét. Megy is egy darabig bár miután a discoveryre kapcsolok és beállitom a tévé időzítőjét 30 percre azonnal elalszom. Akkor következik egy másfél óra alvás.

Ami minden féle rémálmokkal van töltve. Ma éjjel azt álmodtam hogy megkezdődött a tej termelés a cickomban. De nem ugy ahogy szerintem zajlik mert ugye még nem tudom hogyan is zajlik . Csak úgy ömlött a tej minden hová. Mindezek után miután felriadtam nem tudtam vissza aludni és ugy gondoltam hogy lejövök a nagyszobába nézem a tv-t. Mikor kezdtem volna elpilledni egy hang a csöndből. Apa kiabált ,mert  rémálma volt. Azt álmodta hogy megszültem a fürdőszobába. És kétségbe esetten keresett a lakásban. Amikor szoltam hogy itt vagyok lent megnyugodott de kérte hogy menjek fel hozzá mert igy nem tud elaludni. Akkor megfogtam a kis takaróm és vissza mentem mellé aludni

Eleinte még simogatott is de ez kb. 5 percig tartott mert utána fergeteges horkolásba kezdett a kutyával egyetemben. Akkor ujra egyedűl maradtam. Vergődtem az ágyban még egy fél órát de akkor már világosodott. És akkor jöttek az álom manók.

Aki beszórta szemem álom porral és már el is aludtam .

Reggel amikor felkeltem már apa sehol nem volt azt hittem hogy jol elaludtam. És el kezdtem gondolkodni hogy fel kellene öltözni, de akkor meghallotam hogy apa még csak a fürdőszobában van akkor megnyugodtam hogy nincs olyan késő. Sőt nagyon korán van. Azért izgultam mert ma ujból ugy volt hogy jön a festő aki ugyan csak nem jött . Úgyhogy felesleges volt kipattanaom az ágyból.

De igy legalább el tudtam köszönni apátol.És még egy édes puszit is sikerült belőle korán reggel ki csikarnom.

Ezután főztem egy teát magamnak és indulhatott a nap. Elhatároztam hogy ma végre kivasalok nincs ellenvetés. Meg kell csinálnom. Anyáéknak dolguk volt igy kitaláltam hogy nővéremmel főzünk nekik valamit.  Meg is főztünk rakott krumpli lessz a menü. És miközben főztünk én ki is vasaltam és ujra telepakoltam a mosógépet.

Most elfáradtam a vérnyomásom meg ingadozik egy kissé ugyhogy lepihenek egy picikét.

Majd folyt köv ha lessz időm még ma…

 

Volt egy kis pihenő.. Most már helyre állt minden. Ettem egy pici csokit ami nagyon felvillanyozott.

MOst azon gondolkozom hogy vagy lepihenek vagy internetezem vagy össze szedem magam és kiporszivozóm a felső szintet. Valószinűleg még egy vagy két órát itt ülök amig az ebéd lemegy a pici pocakomba. De lehet hogy a porszivozás csak holnapra marad. Ma a főzés és a vasalás azt hiszem hogy pont elég volt.

Azt hiszem hogy egy picikét lusti vagyok. De hát ahogyan apukám modta mit csodálkozom hiszen már szinte csak egy hónap van a nagy pillanatig. Ez megnyugtatja a kis lelki világom.

Azt hiszem hogy lassan kezdek ráérezni a napl írás rejtelmére és izgalmára. Most vettem észre hogy bekapcsolva hagytam a gépet és ahelyett hogy lefeküdtem volna inkább leültem és ugy gondoltam hogy akkor oflytatom az írást. Fura hogy mindig van miről írjak. Egyszere ha sok időm lessz vissza olvasom hogy miket irkálok össze vissza. Biztos hogy van benne sok értelmetlen dolog is nem is beszélve a sok helyesírási hibáról.

 

De talán ez a legszebb ebben a naplóban. Most apára gondolok hogy milyen jó lenne ha itt lenne velünk. Ha simogatná a jollakott pocimat. de már csak két óra vagyis annál is kevesebb és itt lessz velem.

Fura ez a sok kép amit beteszek de talán ettől lesz szines ez a napló. Tetszik hogy keresgélem a képeket a hangulatomhoz függően. Igy nem csak a fekete betük tükrözik az érzéseimet hanem ezek a kis képek is.Annak a gondolata is fura hogy bárki elolvashatja az életem illetve bele olvashat a naplómba a minden napjaimba. De talán ezért izgalmas. Mert hizsen én még egyetlen egyszer sem olvastam vissza, akkor tudat alatt másoknak írom. De talán mégsem.

Most egy picit befejezem de azt hiszem hogy még ma visszatérek.

 

Hahó újra itt. Megtettem egy nagyon fontos lépést elmondtam apának hogy elkezdtem egy naplót írni.Sőt tovább is mentem megadtam a címet neki hogy olvasson bele. Ez csak azért volt fontos hogy ha talán elolvassa a gondolataimat megértse hogy mit érez egy terhes nő. Mert sok mindent nem tudunk megbeszélni és nem is akarom terhelni.De azért jó érzés hogy ha elolvassa hogy belém lát a teljes valómba.

Most pont így érzem magam. Hallgatom a kedvenc zeném és nem gondolok semmire.

 

Juj most jut eszembe , hogy este Bruncikát meg kell fürdessük.  Kíváncsi vagyok hogy sikerül e leszoktatni közűlünk.

Vajon ha egy kutyához igy ragaszkodunk mi lessz a babával? Bele se merek gondolni hogy a kigondolt céltudatos nevelésből mi fog teljesűlni majd. Ez is egy nagy kérdés a jövőt tekintve.Bár Brunó nem csak egy kutya. Ő a világ leg szeretetre méltobb és leg okosabb kutyája. Na jo lehet hogy van nála okosabb de szebb és szeretetre méltóbb biztosan nincsen.

 Ilyen volt picikének

 

Ilyen szép nagy és egészséges kutya lett belőle…

Első látásra szerelem volt ugyan ugy mint ahogyan Petivel is . Petinél sem találhattam volna jobb társat és apát Brunónál pedig jobb kutyát és társat.

Van még egy családtag ő Lujzika a cicánk.

 

Így most már majdnem egész a család csak apa hiányzik.

Íme ő:

És akkor már tényleg teljes a család 🙂

Szerintem senki nem mondhatja hogy nem illünk össze. Szeretném azt hinni hogy nem találhattunk volna jobb társat egymás számára. Sőt most biztos vagyok benne.

De hát nem ilyen a szerelem? Azt hiszem hogy ha ez nem az akkor nincs is igazi szerelem. 6 év után is ugyan azt érzem amikor délután haza jön mint amikor először megláttam. 🙂

Bár néha vannak nehéz pillanatok sőt a terhesség is sokkal nehezebb mint ahogyan gondoltam de együtt megbírkozunk minden nehézséggel és egy kerek egész családot alkotunk majd a picurral , apával, brunival és lujzikával.

Most látom hogy jól eltértem a témától a mai nap folyamán 🙂 Lassan vége is a napnak. Apa is mindjárt pillanatokon belűl itthon van. Be is fejezem megyek masszőrhöz. Jaj de jó lessz….

Holnap majd folyt. köv. remélem ma már nyugodtabb éjszakánk lesz

 

 Még vissza tértem egy nagyon picit. MOst értem haza masszázsról. Nagyon jó volt. Holnap este póker partit szerveznek a fiúk. Kiváncsi vagyok hogy milyen lessz. Az az egy nyugtat meg hogy itthon zajlik ez az egész és apa nem megy sehová úgyhogy szem előtt lesznek a srácok.

Lehet hogy össze ütök valami fincsi nasit a srácoknak. Még ezt holnap ki kell találnom, de majd holnap utána nézek a neten hátha a Stahl konyhájában találok valami tuti receptet.

Szeretek ilyenkor házi asszony lenni mikor a fiúk kevéssel is beérik. 🙂 Egy két szendvics meg egy kis rágcsálni való és már nincs is velük semmi baj.

A cigi meg az előkerülő szivarok aggasztanak egy picit de remélem hogy szorult beléjük annyi kultúra hogy a frissen festett konyhát nem bűzösítit össze.Bár apa nagyon figyel erre. Ő nem is gyujt rá  hogy ne kelljen itthon szivnunk a füstöt a kis manóval a pocakomban.

A kisördög azért motoszkál bennem. Nem tudom apa mivel akar majd szombaton kiengesztelni hogy hová visz engem vagy mit csinálunk, mert az enyém a szombat ha a barátoké a péntek 🙂

 De kis gonosz vagyok…

Bruni oda volt apával meg Leilával a barátnőjével a várnál játszani. Annyira elfáradt hogy most teljesen ki van. Alszik és fujja a pofiját ezerrel. De 10 perce még fel alá szaladgált.

Apa elolvasta a naplóm. Örült neki és bocsánatot kért. Érdekelte amit irtam azt hisszem. És azt is gondolom hogy máskor is szivesen fogja olvasni amit írok.

Annyira aranyos volt. Jól esett hogy elolvasta és figyelt arra amit olvasott. Ez tényleg azt jelenti hogy fontosak vagyunk neki.Valójában ezt tudtam, de azért nagyon jol esik erről meggyőződni néha.

Most megvárom apát mert átugrott meginni egy sört Csontival és utána összebújva lefekszünk  és remélem hogy nagyon jót alszunk.

Remélem szép éjszakánk lessz. Megyek is előkészülök …

Holnap folyt. köv.